Reggeli után indulás. Egy kissé kínos közjáték zavarta meg a búcsút: Örs kollégánk, aki az utazás, szállás szervezésének felelőse volt, abban a tudatban volt, hogy a megrendeléskor, még októberben, ki is fizettük a szállás díját. Így amikor a háziasszony eléadta a számlát, ő azt mondta, hogy hisz már fizetve volt! Na, le is fagyott egy időre mindenkinek a szájáról a mosoly! Aztán persze viszonylag hamar kiderült, hogy Örs nem olvasta el figyelmesen a megrendeléskor kapott papírokat, a bankkártya számot csak meg kellett adni, a foglalás biztosítékaként, de nem történt kifizetés. Szerencsére a nálunk lévő kártyával a helyszínen is lehetett fizetni, így minden rendeződött (Sanyi ugyan nem volt túl boldog, egyszér a hiba miatt, másrészt a tavaly október óta történt árfolyamváltozás okozta veszteség miatt).
Az utunk hazafelé zavartalan volt, egyszer kavartunk csak el egy kicsit Usti nad Lebemnél, akkor is azért, mert Sanyi nem hallgatott a GPS-re. (Most tudtam meg, hogy a Lebe az Elba cseh neve.)
Este 1/2 8-ra értünk haza az irodához, 9-re otthon voltam, szeretteim körében.
Jó újra itthon!
Vasárnap nagy alvás után megnéztük a Made in Hungária c. filmet (az egész család), jól szórakoztunk, a lendületes muzsika jól közvetítette a rock and roll érzést, a fiatalságot, a szerelmet, a 60-as évek elejének elsöprő életigenlését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése